A honvéd kadét közismereti képzés során a diákok – honvéd kadétok – honvédelmi alapismeretek közismereti tantárgyat tanulnak heti 1-2 órában, amelyen megismerkedhetnek azzal, hogy milyen honvédelmi feladatai vannak a magyar állampolgároknak és azzal is, hogy mit tesz a Magyar Honvédség a haza védelméért. Mindezek közben számos, a mindennapi életben is használható tudásra is szert tesznek, ilyen például az elsősegélynyújtás, a terepen való tájékozódás, a táborozási ismeretek vagy akár az önvédelem. Az ebben a képzési formában tanuló honvéd kadétok honvédelmi alapismeretekből – választható érettségi vizsgatárgyként – érettségizhetnek is, amely felvételi tárgyként szerepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő jelentkezésnél. A tanórai elfoglaltságot – az iskolánként eltérő – szabadidős programok egészítik ki. Ezek egyrészt az elméletben tanultak gyakorlását segítik, másrészt a diákok számos olyan programon vehetnek részt (pl. sportlövészet, küzdősportok, hagyományőrzés, hadisírgondozás, ejtőernyőzés), amelyekre csak a honvéd kadétok járhatnak.

A honvéd kadét szakképzés technikumi képzés, mely 5 éves. Az első két év honvédelmi ágazati alapoktatását követően a honvéd kadétok ágazati alapvizsgát tesznek, majd a képzés második részében (11-12-13. évfolyamon) a szakmairánynak megfelelő szakmai oktatáson vesznek részt. Amennyiben a 12. évfolyam végén a kadét úgy dönt, hogy a pályáját a technikum befejezését követően katonakét folytatja, akkor az utolsó évben a Magyar Honvédség egyik szervezeténél (alakulatánál), duális képzésben fejezheti be a technikumot. A választható szakmairányok a honvéd kadét szakma esetén a következők:

Gépjármű mechatronikai technikus (szerviz)
Elektronikai technikus
Honvédelmi igazgatási ügyintéző
Infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető technikus
Informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető
Környezetvédelmi technikus (környezetvédelem)
Logisztikai technikus
E képzés keretében a 12. évfolyam végén legfeljebb három kötelező közismereti vizsgatárgyból (magyar, történelem, matematika vagy idegen nyelv) lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni, a 13. évfolyam végén van lehetőség a negyedik közismereti vizsgatárgy és a technikusi vizsga letételére. A technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi vizsgatárgy, amely egy emelt szintű érettséginek felel meg. Így a 13. év végi sikeres vizsga után két végzettséget igazoló bizonyítványt is kapnak a képzés résztvevői: az érettségi bizonyítványt, és a technikusi végzettségét igazoló oklevelet.

A tanórai elfoglaltságot – iskolánként eltérő – szabadidős programok egészítik ki. Ezeken egyrészt az elméletben tanultak gyakorlására van lehetőség, másrészt számos olyan program is rendelkezésére áll a tanulóknak (pl. sportlövészet, küzdősportok, hagyományőrzés, hadisír-gondozás, ejtőernyőzés), amelyekre csak a honvéd kadétok járhatnak.

A képzést sikeresen befejezők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára jelentkezéskor többletpontra jogosultak, illetve az altisztképzés választásakor is előnyt élvezhetnek.

Ez a képzési forma az ország négy városában biztosít lehetőséget arra, hogy a hétköznapjait az itt tanuló kadétok hasonlóan éljék, mint a katonák. A bentlakásos iskolában a tanórákon, a gyakorlati foglalkozásokon és a kollégiumban is ismereteket szerezhetnek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről. Az iskolai elfoglaltságot szakkörök, szabadidős programok egészítik ki. Ezeken egyrészt az elméletben tanultak gyakorlására van lehetőség, másrészt számos olyan program is rendelkezésére áll a tanulóknak (pl. sportlövészet, küzdősportok, hagyományőrzés, hadisír-gondozás, ejtőernyőzés), amelyekre csak a honvéd kadétok járhatnak.

A felvételi eljárás során a jelentkezők választhatnak, hogy gimnáziumi, vagy technikumi osztályba szeretnének jelentkezni.

Ha bővebben szeretne olvasni erről a képzési formáról, akkor keresse fel a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium honlapját, ahol nem csak a debreceni, hanem a nyíregyházi, hódmezővásárhelyi és szolnoki tagintézményekről is talál információt!

A hazához, a haza értékeihez való érzelmi kötődés, pozitív viszony kialakítása és megszilárdítása.

 

A fiatalok fizikai, érzelmi és szellemi felkészítése a haza védelmére, valamint az országban élő emberek és a nemzeti értékek megóvásához szükséges tudás és attitűdök elsajátíttatása.
A hazaszeretet, a hazafiság érzése meghatározó szerepet játszott népünk történelmében. Minden korban találkozhatunk a hazáért tenni képes hős példáival, illetve a szülőföldhöz való ragaszkodás különböző megnyilvánulásaival. A magyarság fennmaradása annak is köszönhető, hogy a felnőtt nemzedék minden korban át tudta adni azt a gazdag történeti hagyományt, amely példát és lelkesítő ösztönzést adott az újabb nemzedék számára.
A múlt századtól kezdve a rendszerváltást megelőző időszakig a „honvédelmi nevelés” az iskolák oktatási-nevelési célkitűzései között előkelő helyet foglalt el. Az általános és a középiskolák, de sok esetben a felsőfokú oktatási intézmények is, rendszeresen végeztek elméleti, sőt a „Honvédelmi napok” keretében gyakorlati felkészítést is. A rendszerváltást követően a társadalmi és biztonságpolitikai változások következtében az iskolákban már nem jelent meg a honvédelmi nevelés, ezért az iskolák és a hadsereg kapcsolata is fellazult vagy megszűnt.
Mindezeket felismerve a Honvédelmi Minisztérium megoldást keresett a fiatalok, első sorban a közép- és a felsőoktatásban résztvevő diákok hatékony elérésére és a hazafias, honvédelmi neveléshez kapcsolódó komplex ismeretek átadására, amelyet az itt letölthető dokumentum foglal össze.